A FĂśld

Theophylaktosz írja, tisztelik és énekkel dicsérik a Földet. A Föld szó ősi magyar eredetű, elég sok rokona van. A Feudum is Fődüm, vagyis magyar eredetű szó. A Feudum szót Atillához kötik, a hunok vazallus királyai rendelkeztek feudummal. Íme itt is egy hun szó, ami magyar nyelvű. A Föld az a terület, amit Föl lehet szántani, a D a helyképző, illetve a Földanya neve. Megdöbbentő, hogy a szó milyen erősen a földművelés szava. Föltúrt, fölszántott Da.

Rokon nyelveink tele vannak a megfelelőivel. Az angol Field –Mező, a Föld szó rontása. A finn Pelto is Föld, a holland modern Polderek is Földek. A német Feld, észt Pöld is Mező, Föld. Természetesen sok más nyelvben is fellelhetjük Föld szavunk változatait.

A Gaea, Terra, Rhea, Cybele, Ops, a germĂĄn Nerthus, Hertha, Erda nevek kapcsolatosak a FĂślddel. E nevek egy rĂŠsze magyar eredetĹą.

Gé, Gaea, Gaia nevek a magyar Ge, Gye származékai. Valójában a Kő szó az alap, aminek a magyar nyelvben szinte teljes flexiós sorozata van. Ezek a Ku, Ko, Ka, Kő, Ke, Ki, Kü. Szumerban a Ki változatot olvassák ki a kutatók az agyagtáblákról. A Ki Országot is jelent. De a Gé mellett, ami hangtanilag megfelel a Ke alaknak és rokonainak, a Gi is megjelenik, mint pl. Har-Gi-Ta és Tar-Gi-Ta-os neveinkben.

A Gé és Ég tükrözése különösen fontos, mivel egy nagyobb rendszer részeit alkotják. A Gé az Ég ellentéte, a Gé lenn, az Ég fenn van. Amint mondja Hermész Triszmegisztosz, ami fenn van, lenn is, ami lenn van, fenn is. Csak a sorrendet ne változtassuk meg, mert a sorrend is hihetetlenül nagy bölcsességet tartalmaz.

Gyepü szavunkat így írták régebben: Ge-Pu, ami Föld-Üres, vagy Föld-Kapu jelentésű. Megye szavunk Me-Ge, vagyis Fényes-Föld értelmű.

Da Anya a Földanya, megszemélyesítve Dada. Kis-Ázsiában Da Anyának temploma volt még 2.000 éve is. A magyar nyelvben Da Anya annyira tömeges, hogy számbavétele talán nem is lehetséges. A földrajzi nevekben is tömeges, a –d végződések mind Da Anyát jelentik.

Da Anya nevének is sok változata van, köztük a Dé és a Di. A kelták Dé formában nevezik a Tuatha Dé Dannan, vagyis Danu Istennő (Dé) Népe, kifejezésükben.

Ma Anya is rendkívül elterjedt név, megszemélyesítve Mama. Rendkívül elterjedt a magyar nyelvben. Kis-Ázsiában élő magyarok Ma Anyának még 2.000 éve is templomot tartottak fenn.

Ha nem lennének a 30.000 évesnél is régebbi magyar nyelvű feliratok, ha nem lenne nyelvi evolúció, ha nem létezne a betűk fejlődése, ha nem létezne genetika, ami szerint a magyarok az ősnép, akiktől a mai emberiség többsége származik, ha nem létezne még további sok bizonyíték a magyarok elsőbbségére, akkor el is vitatkozgathatnánk a Da, a Ma és a többi alapszó származásáról. De vita nem lehetséges, mert nevetséges az alig 3.000 éves nyelvek, és a 30.000 évesnél jóval régebbi magyar nyelv összevetése. Ráadásul a magyar utódnyelvek kutatói nem is értik saját nyelvüket, mert képtelenek visszafelé haladni az időben. Ami a magyar nyelvben lehetséges, nem lehetséges a fiatal nyelvekben.

Kő szavunk feltétlenül a kőkorszakból származik. Kocka szavunk egy nagyobb követ jelent, amiről a kisebb szilánkokat lehasították. A Koc-Ka ugyanis a Kocc Háza értelmű, vagyis a Kockát kellett ütögetni. A Koccan és Koccant igék is a kövek koccantásának emlékei. A Szakóca nevében a Kóca a Kő neve, a Sza a saját nagyon fontos népnevünk. A Kovács is Követ Ácsol, tehát nem a vasat veri eredetileg. A Köveket eszerint mesterek, a kovácsok alakították, akiknek mestersége átment a későbbi vasat alakító mesterek nevére.

A Kő szent volt, a fémeket már régóta ismerték őseink, használták is őket, de a kő szent mivolta akadályozta a fémek használatát. A kelta Kő Moun, ami Menny jelentésű magyarul. Azonnal feltűnik a Menny-Kő szó, amit Villámnak gondolunk. De lehetett a Menny-Kő, bizonyos esetekben, meteorit is.

A Ta is Földanya, a magyar nyelv nagy számban tartalmazza nevét. Jejes alakja a Táj. Rövidült formában T, a szavak végén tömeges, továbbá a településnevekben, amelyekben kifejezetten a helyet, a Földanyát jelölik. A hattiban a Ta Férfi, ami megmagyarázza a Tata nevünket. Mivel a Ta olyan hatalmas elterjedésű, hogy a határait alig lehet behatárolni, ezért a mai nyelvészek hajlamosak olyasmit állítani, hogy ismeretlen eredetű, vagy indoeurópai eredetű, vagy valami hasonló blabla szöveget mondani, amivel a kérdést elintézhetik. Aztán rengeteg szóra azt mondják, hogy nemzetközi szó. Az esetek döntő többsége mögött magyar eredet áll, csak a nyelvészek ezt nagyon nehezen akarják tudomásul venni.

A Ta hiába van meg az egyiptomiban és szumerban is, kétségtelenül magyar eredetű szó, amit a Táj is jelez, a sok T végződés (lásd Pest, stb.), valamint a Ta férfi jelentése, a Földanya mellett. De a gyakori Tu is jelen van a magyar nyelvben, amint az akkádban is, szintén Ország, Föld jelentéssel. A Don-Tu Don-Ország, és nem valamiféle Tő.

A Ta származéka a Talaj, ami helyesen Ta-Lak (k > j hangevolúció). A Talaj neve kifejezetten földművelési szó, mivel a Ta-Laj valódi Lak mivolta kifejezetten a Magokra vonatkozhat. De a Talaj, és Lak szavunk nagyon régi, mert pl. a Himálaja (ez a jó kiejtés) valódi értelme Hi – Hó, Má - Föld, Laja – Laka.

Egy mĂĄsik szavunk, a Lanka szintĂŠn jelen van IndiĂĄban. Szri-Lanka, a rĂŠgi Ceylon neve RagyogĂł-Lanka ĂŠrtelmĹą.

La szavunk is a földre vonatkozik, lásd „Amott La”. Talán a Lak és csoportja (Luk, Lok, Lék, Lik) is a La alapszóból ered.

El szavunk szintén Földet, Helyet jelent. Az El Isten is. Az Élet szó szerepel terület neveként is. Kimegyek az életbe – azt jelenti, hogy kimegyek a földre. Az Élet még Ételt is jelent, közismert jelentésén kívül. Az El sok névben felismerhető, pl. Csep-El, Tit-El, stb.

Nagyon Ăşgy tĹąnik, hogy a Hely az El szĂĄrmazĂŠka. Ez azĂŠrt nagyon fontos, mert a Hely ĂŠs Hel sok nyelvben szerepel, nĂŠha Pokol ĂŠrtelemben, a Hellasz orszĂĄgnĂŠvben talĂĄn Hely a jelentĂŠse.

A Mány szó talán a Ma alapszóból származik, szintén Föld a jelentése. Lágy-Mányos egy olyan hely, ahol a 20. század elején még tó vize hullámzott. Lágy volt a Mány, vagyis a föld, azon a területen. Nagy-Mányok, vagy Or-Mán-Ság neveinkben is láthatjuk ezt a nevet. Ám az Or-Mány már Orr-Kéz értelmű. Így a latin Manus – Kéz, rokonságban áll az Ormány magyar szóval. A Man – Ember szó a Kéz értelemmel kapcsolatos, elsősorban.

A Pu Ăźres hely, ezt igazolja a Puszta. A KĂśz a Kuzu szĂĄrmazĂŠka.

Érdekes a Tér szó, aminek több testvére van, ezért írom Tár, Tér és Dár, Dér csoportba ezeket a szavakat. A Tér egy Csillag, aminek a szárai az Utak. De a Térre rá is lehet menni, ezért Terep jelentése is van. Ráadásul a Világtér is a csillagok között helyezkedik el. A szócsoportnak nagy tartománya van.

Egyik a Terra, ami a magyar Ter és Ra elemekből áll.

A Hegy szókészlete is gazdag, Domb, Völgy, Csúcs, Csecs, Hágó, Tető, Szikla, Bérc és még sok szó tartozik a hegyek fogalmához.

Egyes szavainkat idegennek mondanak, de ez nem igaz. Éppen az az igazság, hogy az indoeurópainak mondott nyelvekben elképesztően nagy a magyar eredetű szókészlet.

Lapos vidékeink szavai is sokfélék. Sík szavunk változata a Skí, a Siklásból van a Skízés. Rét szavunk alapja Ré, a T helyképző. A sík területeket a Nap jól képes megsütni, bevilágítani, amint a medencéket és völgyeket is. Ezek a szavak legtöbbször azt fejezik ki, hogy a Nappal kapcsolatosak, a napfény képes bejárni térségüket.

Az Űr szó szorosan kapcsolódik az Úr szóhoz.

Mondásaink közül sokban szerepel a Föld. Nyeljen el a föld, ha igazat nem mondok. A Föld gyógyít is: „Édes anyám, Föld neked mondom, torkom fáj”, ezt háromszor kell mondani, majd háromszor meg kell csókolni a földet.

A gyepföld, eleven föld, szűz föld a Föld különböző nevei. Egyes növények nevei is tartalmazzák a Föld nevét: föld epéje – Centauria, föld füstje – Fumaria, föld kenyér – Solanum.

A Föld szellemei a Kincsőr nemtők, Bányaszellemek, esetleg a Manók, a Törpék, akik szeretnek bányászni, és a kővé dermedt Óriások

A Földtündérnő egy barlangban lakik, oldalában drágakövek, karbunkulusok, mint bíbor lángú szövétnekek világítanak. Ha a hős az emberiség jótevő anyjának nevezi a Földanyát, akkor segíti a hőst feladata elvégzésében.